Földrajz

Az ipar az anyagi termelés egyik ága, amely kitermeli és feldolgozza a természetben található, emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá tehető anyagi javakat, feldolgozza a mezőgazdasági termékeket.

Az iparföldrajz feladata az ipari termelőerők területi elhelyezkedésének, az ipar fejlődési dinamikájának, szerkezeti változásának, valamint az ipar és a földrajzi környezet kapcsolatának vizsgálata.

Az ipar felosztása

1. Az előállított termék rendeltetése alapján: kitermelőipar (bányászat) és feldolgozóipar (többi iparág).
2. Üzemforma szerint: háziipar, kézműipar, gyáripar.
3. Ágazatok szerint:

• nehézipar (bányászat, villamosenergia-ipar, kohászat, gépipar, vegyipar, építőanyag-ipar).
• könnyűipar (fa-, papír-, cellulózipar, textilipar, ruházati ipar, bőr-, szőrme-, cipőipar, nyomdaipar, kézműipar).
• élelmiszeripar (húsipar, tejipar, tartósítóipar, malomipar, sütőipar, cukor- és édesipar, növényolajipar, szesz-, bor-, és söripar, ásványvíz és üdítőital gyártás, dohányipar).

Az ipar földrajzi elhelyezkedésére ható tényezők (telepítő tényezők)

1. természeti tényezők

• ásványkincsek:
  - energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok),
  - ércek (a kohászat számára hasznosítható fém tartalmú ásványok és kőzetek),
  - vegyipari alapanyagok (kősó, kálisó, kén és foszfor tartalmú ásványok stb.),
  - építőanyagok (márvány, kavics, homok, bazalt, mészkő, dolomit),
  - egyéb ásványkincsek (azbeszt, kaolin, bentonit, perlit, kvarcit stb.).
• víz: nyersanyagként vagy segédanyagként használja az ipar.
• éghajlat: például a hőmérsékleti szélsőségek igénybe veszik a műszaki berendezéseket, az uralkodó szélirány is fontos lehet a nagy szennyezőanyag-kibocsátású üzemek elhelyezésénél, korábban a textilipari üzemek telepítésében fontos szerepe volt a levegő páratartalmának stb.
• egyéb tényezők: például a domborzati adottságok, az alapkőzet, a talaj minősége is befolyásolhatja a telephely kiválasztását.

2. társadalmi-gazdasági tényezők

• munkaerő: a szabad munkaerő vonzó hatással lehet bizonyos munkaerő-igényes iparágakra, pl: textilipar, ruházati ipar.
• fogyasztópiac: azokra az iparágakra gyakorol vonzó hatást, amelyek mindennapi szükségletet elégítenek ki (pl: sütőipar, tejipar, egyes húsipari ágazatok) vagy az általuk előállított késztermék súlyához viszonyítva kis tömegű nyersanyagra van szükségük (pl: söripar, üdítőital gyártás).
• ipari nyersanyagok: elsősorban az élelmiszeripari nyersanyagok (pl: cukorrépa, gyümölcsök, zöldségek) gyakorolnak vonzó hatást élelmiszeripari ágazatokra (pl: cukorgyártás, konzervipar).
• szállítás: a jó közlekedésföldrajzi helyzetű területek a szállításigényes iparágakra gyakorolnak vonzó hatást (pl: a nagy és sokféle nyersanyagigényű ágazatok).
• kooperáció: a vertikálisan egymásra épülő iparágak egymásra vonzó hatással vannak (pl: szénbányászat › kohászat › gépgyártás, kőolajbányászat › kőolajfinomítás › petrolkémiai ipar).
• infrastruktúra: a gazdaságnak azok a strukturális létesítményei, amelyek az eladók és a vevők között a javak és a szolgáltatások áramlását biztosítják. Megkülönböztetünk gazdasági infrastruktúrát (villany-, gáz- és vízvezetékek, csatorna, szemétlerakók, telefonhálózat, utak, vasutak, kikötők, hajózható vízi utak, repülőterek) és szociális infrastruktúrát (oktatási, egészségügyi, művelődési, kommunális létesítmények). A fejlett infrastruktúra vonzza az ipart, sokszor komoly beruházással fejlett infrastruktúrájú régiót (ún. ipari parkot) alakítanak ki, ami főleg a kevéssé anyag- és energiaigényes iparágakat vonzza.
• tőke .
• stratégiai szempontok.

Az iparról a Wikipédián

Forrás:

Sárfalvi - Tóth: Földrajz I. 302-327. o.
Bernek - Sárfalvi: Általános társadalomföldrajz 143-174. o.